Zene: Stephen Sondheim

Dalszövegek: Stephen Sondheim

Szövegkönyv: Hugh Wheeler

Bemutató: New York, 1973. február 25.

Magyarországi bemutató: Budapest, 1997. március 20. (Madách Színház)

Így született: Sondheim darabjának kiindulási alapja Ingmar Bergman 1956-os, Egy nyári éj mosolya című keserédes komédiája. A producer-rendező Harold Prince a Bergman-film átdolgozására és a szövegkönyv megalkotására az ismert brit drámaírót, Hugh Wheelert kérte fel, és 1973-ban végeredményben egy, az eredeti, sötétebb tónusú mozihoz képest oldottabb, felhőtlenebb musical került bemutatásra a Mozart-rajongókat igencsak megtévesztő, A Little Night Music (Egy kis éji zene) címmel.

A darab sztorija: A sikeres negyvenes ügyvéd, Fredrik Egerman beteljesületlen házasságban él a nála egy generációval fiatalabb Anne oldalán, aki egyszerre tudatlan és szégyenlős, így a testi kapcsolat nemigen kerül szóba kettejük között. Nemcsak az ügyvéd vágyódik azonban felesége után, hanem titokban Fredrik első házasságból való, lelkésznek tanuló fia, Henrik is. Fredrik a boldogságot mindeközben egykori szeretője, az örökké gyönyörű színésznő, Desiree Armfeldt oldalán találja meg újra. Desiree sem veti meg a komplikáltabb párkapcsolatokat, hiszen viszonya van egy nős katonatiszttel, Carl Magnus Malcolm gróffal is, akinek neje, Charlotte és Fredrik felesége egykoron iskolatársak voltak. A szálak Desiree édesanyjának, Madame Armfeldtnek hétvégi partiján gubancolódnak végérvényesen össze…

Legismertebb dalok: Now, Liaisons, Every Day a Little Death, A Weekend in the Country, Send in the Clowns, The Miller's Son

Kommentár: Sondheimék szándéka szerint az A Little Night Music egyfajta modern operettnek íródott, ám igazából a műfaj íratlan szabályai közül elvétve felel meg csupán néhánynak. A cselekmény bonyolítása és az érzelmek ábrázolása szempontjából helyenként valóban operettesen egyszerű eszközöket alkalmaz, ám mindezeknél sokkal fontosabb a zenei megvalósítás: a musical zenéje ugyanis mindvégig háromnegyedes ütemben, illetve annak variációiban íródott. A darab színpadi pályafutása igazi diadalmenet, hiszen az 1973-as premier óta Sondheim egyik legtöbbször felújított munkája szinte mindenhol rendkívül sikeresnek bizonyult.