Semmiképp sem a legismertebb, talán nem is a legjobb Sondheim-dal, mégis érdemes lehet a figyelemre: az I'm Still Here-ben benne van egy sokat látott ember minden bölcsessége, optimizmusa, és - nem mellesleg - Amerika ötven éve. Stephen Sondheim ezzel az 1971-es dallal mintha rálelt volna a Puccini és Richard Strauss által kitaposott útra: nőalakjainak sorsa gyakran sokkal érdekesebb, mint a férfi hősöké.
Melyik műben?
Follies (amerikai bemutató: 1971. április 4.)
Ki énekli?
Carlotta Campion nem főszereplője a darabnak, csupán egyike a hajdani kóristalányoknak. Már mindenen túl van, mindent látott, mégis itt van:
Good times and bum times,
I’ve seen them all and, my dear,
I’m still here.
Miről szól a dal?
Egy kicsit magáról Carlottáról, ám sokkal inkább a korról, amelyben élt. Tele van kultúr- illetve médiatörténeti utalásokkal Amerika fél évszázadából (a többi közt Amos ‘n Andy, Shirley Temple, J. Edgar Hoover, Reno, hogy csak a Magyarországon ismerteket említsük).
Kik énekelték?
Barbara Streisand, Carol Burnett, Shirley MacLaine, sőt még Sammy Davis Jr. is. A legújabb, 2011-es amerikai felújítás alkalmával az egyik legnagyobb angol musicalénekesnőre, Elaine Paige-re osztották Carlotta szerepét, és az ő lenyűgöző előadásában valódi eseménnyé, talán az egész előadás legfontosabb momentumává vált ez a közel hat perces dal:
