A 2007-es, Művészetek Palotájában rendezett Szenvedély című Sondheim-koncert egyik részlete, a Gyermeked figyel (Children Will Listen), a Magyarországon hamarosan bemutatásra kerülő Vadregény - Into the Woods című musicalből. Éneklik: Sáfár Mónika és Miller Lajos. A dalszöveg ITT található.

 

Nagy örömünkre szolgál, hogy elsőként adhatunk ízelítőt a Magyar Színházban április 26-án bemutatásra kerülő Vadregény - Into the Woods magyar nyelvű dalszövegeiből. A Sondheimhez hű, szellemes és gördülékeny magyar szövegek Galambos Attila munkáját dicsérik.

Játékos kedvű olvasóinkat tippelésre invitáljuk: vajon az egyes dalszövegrészletek melyik szereplő szájából hangoznak el a darabban? A helyesnek vélt válaszokat a sondheimtisztelo@gmail.com email-címre várjuk, és a legtöbb jó választ adó játékost egy Stephen Sondheim színháza című könyvvel jutalmazzuk!

1.

CSAK TŰNŐDNÉL,

ÉS KÖZBEN MÁR

A FARKAS RÉG

A TORKODNÁL!

 

2.

ELŐBB EGY JÓT ROPOGTATSZ,

AZTÁN A LÉNYEGRE TÉRHETSZ.

KÜLÖNÖS BÁJ, HOGY A KÉJ

MEG IS DUPLÁZHATÓ!

ERRE NINCS IS MÁR SZÓ,

MILYEN CSÚCSOKRA ÉRSZ,

MÍG A KAJÁDDAL BESZÉLSZ!

 

3.

„NINCS BALRA!

NINCS JOBBRA!

ANYUKÁM TÉNYLEG

ÍGY MONDTA!

IGAZA VOLT,

MINT MINDENBEN…

MÉGIS BEFÜRÖDTEM.

 

4.

MIKOR ÉPPEN ÖSSZEBARÁTKOZTOK,

MIKOR ÉRZED, NEM VAGY EGY APRÓ PONT,

JÖN EGY IGAZÁN NAGY, AKI ANNYIT MOND,

HOGY TÉGED MOST MEGESZ.

 

5.

TORNYÁNAK FOGLYA,

HÁT VÉG NÉLKÜL FONJA

SZÉP HOSSZÚ HAJÁT.

SZENDÉN OTT KUKSOL,

ÉS RENDSZERINT DÚDOL

EGY DALLAMOCSKÁT:          Á-Á-Á

KÍNHALÁL!          ŐRJÍTŐ, SZÁZ POKOL!

MAGÁT BOLDOGAN RÁD BÍZNÁ,

CSAK HÁT AJTÓ SEHOL.

 

6.

KINT, HA TUDNÁD, HÁNYAN LESNEK RÁD.

MARADJ ITT, AZ KINT EGY RÚT VILÁG.

ÓVLAK ÉN.

NÉHÁNY HERCEG VÁR OTT RÁD, EZ TÉNY.

MÉG TÖBB ORDAS FARKAS, EMBERRÉM.

 

7.

ENGEM EZ KISZEMELT…

NEM CSAK TOLAKSZIK SÉRTŐN.

ÉS A SZUROKBA RAGADVA

LÁZASAN AGYALSZ A

PALOTA LÉPCSŐN.

 

8.

EBBŐL ÁLL AZ ÉLET:

SZÍV VAGY ÉSZ

KESERŰ VAGY MÉZ

MINDIG „VAGY-VAGY” VAN,

SOHA NINCSEN „ÉS”

CSAK AZ ERDŐBEN…

OTT IS PÁR PERC AZ EGÉSZ.

 

MILYEN SZÉP LENNE AZ ÉLET,

HA CSUPA PILLANATBÓL ÁLLNA.

BÁR ÚGY NEHÉZ LENNE ÉLNED,

SOSE TUDNÁD, MI AZ ÁBRA.

 

9.

ÚTMUTATÁST VÁRNÁL.

NINCSEN MÁS, CSAK ÉN.

ITT MARADTÁL ÁRVÁN

AZ ERDŐ KÖZEPÉN.

NEM VAGY EGYEDÜL MÉGSEM.

NEM VAGY EGYEDÜL.

 

CSERBEN HAGYNAK NÉHA,

AZ ERDŐ MÁR ILYEN…

VAD LESZEL VAGY PRÉDA,

CSAK TE DÖNTÖD EL.

VÁLASZTANOD KELL.

DE NEM VAGY EGYEDÜL.

 

Címkék: dalszöveg vadregény sondheim magyarországon into the woods

Így született az Into the Woods

 2014.03.31. 09:00

original.jpg

A Stephen Sondheim - James Lapine szerzőpáros második közös musicalje, az Into the Woods a Grimm-mesék főszereplőinek kalandjait mondja el, cseppet sem hagyományos módon: Hamupipőke, Piroska, Aranyhaj és Babszem Jankó előtörténete elevenedik meg a színpadon, ám a hősök néhány Sondheim és Lapine által megálmodott karakterrel (az igazmondó Boszorkánnyal illetve a Pékkel és a Péknével) együtt ugyanabban a mesében kénytelenek szerepelni, és saját, gyakran kicsinyes és önző céljaikat félretéve a közösség érdekében egymással együttműködve legyőzni az Óriást, akit magukra haragítottak. A musical cselekménye ennek megfelelően nem is elsősorban a Grimm-testvérek műveiből már jól ismert elemekből épül fel: az igazi főszereplők a Pék és a Pékné, akik mindennél jobban vágynak egy gyermekre. A szomszédban lakó boszorkány gyermekáldást ígér nekik, ám feltételhez köti a dolgot: négy tárgyat kell megszerezniük számára. A tárgyak felkutatása során a Pék és a neje összeismerkednek a Grimm-mesehősökkel, sőt, a történetük részesévé is válnak. Az első felvonás végére sikerül elérni céljukat, ám senki sem élhet boldogan, hiszen kinek-kinek vállalnia kell tettének következményeit.

Sondheimet és Lapine-t kezdettől fogva sokkal jobban érdekelték ezek a következmények. Úgy vélték, hogy az egyszerű és röviden elmesélhető történetek önmagukban kevesek lennének egy igazi színházi előadáshoz, így született az ötlet azok összekombinálására és továbbgondolására.

IMG_0785.jpg

A szerzők a megszokottnál összetettebb (mese)hősöket álmodtak a musicalszínpadra, akik semmiképp sem végletesen jók vagy gonoszak, és éppen ezért a történet előrehaladtával sorsuk egyre érdekesebbé válik. A műben feltűnő „hagyományos” meseszereplők közül mindenképpen az öntudatra ébredő Piroska és a saját sorsát kezébe vevő Hamupipőke a legalaposabban kidolgozottak, az igazi kulcsfigura azonban egyértelműen a Pék és a felesége. Ők is egy kulturális tündérmese szereplői, a modern kor Amerikájáé. Persze élettörténetük és motivációik sokkal emberibbek és földhözragadtabbak: amíg Hamupipőkéből valódi hercegnő válik, Piroska pedig egy farkas gyomrából szabadul ki, addig ők csupán a boldogságot hajszolják, amelyhez történetesen a gyermekvállaláson keresztül vezet az útjuk. 

Az Into the Woods első alkalommal 1985 végén került színre a Playwright Horizonsban, ott, ahol korábban a szerzőpáros első közös darabját, a Sunday in the Park…-ot is bemutatták. A darab ekkor még kezdetleges állapotban volt, hiszen a zenés részek közül mindössze a nyitószám készült el. Ezek a workshop-előadások (amelyek a rákövetkező évben is folytatódtak) lényegében csak a keretét adták a végleges Broadway-produkciónak, a komótos tempóban dolgozó Sondheim például néhány dalt csupán később, az 1986 decemberében kezdődött San Diegó-i próbajátszások során toldott a musicalhez.

http://www.playbill.com/images/photo/I/T/ITW1.jpg

San Diegóban egyébiránt az alkotók sok olyan dolgot kipróbálhattak, amelyek később nagy hatással voltak a mű végső változatára, másokat (így például komplett cselekményszálakat vagy zenei részleteket) viszont ekkor láthatott-hallhatott a közönség utoljára a musical részeként.

A félszáz kaliforniai előadást követően az alkotók (többek között egy koreográfus és egy, a színpadi effektekért felelős illuzionista bevonásával) tovább dolgoztak a darabon, amely végül 1987. november 5-én került hivatalosan a Broadway közönsége elé. A szereplőgárda közel fele kicserélődött, a produkció költségei elérték a 4 millió dollárt. És bár az előzetes jegyeladások (körülbelül félmillió dollár értékben) ígéretesnek tűntek, a show végül igen tisztességesnek mondható 764 előadás után némi veszteséget termelve került le a műsorról.

Az Into the Woods alapvetően megosztotta a közönséget és a kritikusokat is. Előbbi nem nagyon tudott mit kezdeni a szokatlanul sötét második felvonással, amelyben a főhősök igen nagy számban haláloztak el gyors egymásutánban, utóbbiak pedig például a szerzők eredeti ötletét, azaz az ismert meseszereplők közös történetben szerepeltetését sok szempontból nem tartották működőképesnek.

http://www.playbillvault.com/images/cover/I/n/Into-the-Woods-Playbill-11-87.jpg

Persze akadtak olyanok is, akik alapvetően lelkesedtek az előadásért. A Sunday in the Park...-ot is dicsőítő Frank Rich azt írta, hogy a legfrissebb Sondheim-mű közérthetősége okán is újabb rajongókat szerezhet a Broadway talán legmerészebb szerzőjének. Bizonyos mértékig igaza is lett, hiszen az alkotók a komponista-szövegíró jó néhány korábbi show-jával ellentétben most szinte mindvégig érezhették a közönség szeretetét, ráadásul a Tony-díjátadón igen sok rangos elismerést söpört be a darab: Sondeimet és Lapine-t is díjazták, csakúgy, mint Joanna Gleasont legjobb női főszereplőként – ám a legjobb musical Az operaház fantomja lett.

http://24.media.tumblr.com/tumblr_lpyy3ncLct1qbyizgo1_500.png

Az Into the Woods azóta is egyike a leggyakrabban játszott Sondheim-műveknek, gyakran kerül színre ifjúsági előadásban, 1990-ben bemutatták a West Enden, 2002-ben pedig felújították a Broadwayn is. Az előadások átütő sikert nem jelentettek ugyan, ám Sondheim ismét bebizonyította, hogy folyamatosan megújuló művész, akinek valamennyi alkotása a meglepetés erejével hat, újabb és újabb intellektuális kihívások elé állítva a közönséget. Ezekkel a kihívásokkal, és persze a zseniális Sondheim-dalokkal a magyar nézők is találkozhatnak az Into the Woods 2014 április 26-án esedékes hazai ősbemutatóján, a Magyar Színházban.

A cikk a Stephen Sondheim színháza című könyv vonatkozó fejezete nyomán íródott.

Címkék: broadway sondheim magyarországon sunday in the park with george into the woods lapine [james] külföldi bemutatók

Promóvideó

 2014.03.23. 22:30

Napi idézet

 2014.03.14. 17:12

Sondheim az Into the Woods-ról (Dembin, Russel M.: Sondheim 101 - Into the Woods, in: The Sondheim Review, Winter 2012):

... a darab igazából a társadalmi felelősségvállalásról szól ... nem lehet csak úgy kivágni a fákat, átverni a hercegeket, vagy azt állítani, hogy a babszemek többet érnek, mint valójában. Mindenkinek meg kell fizetnie az árat ezekért. Éppen ezért a szereplőknek össze kell fogniuk, hogy legyőzzék az óriást.

A Company képekben, 1970-ből

 2013.10.18. 20:57

Phone rings,
Door chimes,
In comes Company!
No strings,
Good times,
Room hums,
Company!

Sondheim és Pamela Myers a lemezfelvételen:

Az eredeti produkció egyik Bobby-ja, Dean Jones (mellette Elaine Stritch):

És a másik Bobby, Larry Kert (elől):

Elaine Stritch (center, seated) with Larry Kert (foreground) and the company of Company

Aki pedig nézni és hallgatni szeretné, annak egy rövid videó:

Címkék: company

Napi idézet

 2013.10.16. 21:21

Ricky Ian Gordon kortárs komponista így vall Sondheim zenéjével való első találkozásáról:

(...) Anyám megvette nekem a [Company] partitúráját. Újra és újra eljátszottam, mindaddig, amíg minden szerepet el tudtam énekelni, és minden hangot le tudtam játszani. Az Another Hundred People-t úgy gyakoroltam, mintha Chopin-t gyakoroltam volna. Nagyon sok 20. századi zenét játszottam, olyan szerzőktől, mint Muczynski, Hindeminth, Milhaud, Kraft és Mennin, és ez az új komponista, Stephen Sondheim mindazt egyesítette, amit a többiekben szerettem. A dalszövegek költőiek voltak, az érzelmek akár egy külföldi filmben, pszichológiai összetettségűek, a zene modern volt és szinte klasszikus.

Forrás: The Sondheim Review, Vol XIX, No 1. 19. o.

Marshall Levin

 2013.10.07. 21:59

Ezen a blogon jobbára Sondheim-szerzeményekkel találkozhat az Olvasó, most azonban kivételt teszünk: a fiatal brit/amerikai musicalszerző, Andrew Lippa  dala ugyanis jeles alkalomra, Sondheim 80. születésnapjára íródott.

A szám egyszerre elegáns, szellemes és szemtelen tisztelgés a születésnapos komponista-szövegíró előtt, és belsőséges vallomás egy rajongótól, aki nem görcsös igyekezettel másolja "mesterét", hanem egyéni hangú zenéivel és szövegeivel járja a saját útját. Nem mellesleg, éppen tegnap volt a legújabb Broadway-musicaljének, a Big Fish című darabnak a premierje New Yorkban.

Ide kattintva a dal szövege és születésének körülményei olvashatók, angolul.

Néhány rajongó áldozatos munkájának köszönhetően egyre több komplett Sondheim-musical érhető el a Youtube-on. Ezekből szemezgetünk.


Sweeney Todd

Az elmúlt évszázad egyik legsötétebb és legeredetibb zenés darabjának előadása (majdnem) az eredeti Broadway-szereposztással, Hal Prince legendás rendezésében:

George Hearn azóta is felülmúlhatatlan démoni borbély, a 2001-es remek koncertfelvételen méltó partnere Patti LuPone minden lében kanál Mrs Lovettje:


Sunday in the Park with George

Sondheim talán legtalányosabb és legnehezebben befogadható darabja, ahogyan az alkotók azt eredetileg megálmodták, Bernadette Peters és Mandy Patinkin lenyűgöző párosával:

Merrily We Roll Along

Csúfos bukás nem is a legjobb minőségben - ez a videó a Merrily... bemutatójáról mindezek dacára fontos kór-, illetve kortörténeti dokumentum:

Pacific Overtures

Sondheim, Weidman és Prince közös produkciója Japán nyugatosításáról, japán, kínai, filippínó, hawaii, burmai és koreai színészek közreműködésével, remek minőségben:

Company

Párkapcsolati kiskáté Barney Stinsonnal, avagy a Company szcenírozott koncertjének felvétele 2011-ből: 


Passion

Donna Murphy korszakos jelentőségű és zavarba ejtő alakítása az eredeti Broadway-produkcióban, 1994-ből:

Címkék: company broadway sunday in the park with george pacific overtures merrily we roll along peters [bernadette] patinkin [mandy]

Minket őrületbe kergetsz, avagy You Could Drive a Person Crazy, a Company-ből. Fordította: Galambos Attila.

Minket őrületbe kergetsz
Egyik nap találsz egy nőt
Minket őrületbe kergetsz
Másnap máris ejted őt

Míg a lány szegény az ajtón kívül
Csak dörömböl,
Bánod is! A szíved meg sem rezdül
Már a közönytől…

Messziről teszel te arra,
Érted hányan döglenek
Mindez elfogadhatatlan,
Hacsak nem vagy tök meleg!

De ne viccelj!
Egy ilyen fej…
Nem lehet, hogy elintézzük ennyivel!
Te buggyant!
Tiszta nem normális…
Itt egy édes őrült fickó
És kész!  

Szent ég! Irgalmas ég!
Tőled aztán falra mászunk tényleg…
Sőt az őrületbe kergetsz,
Mert a csajt bezsongatod
Minden nőt a végső pontig hergelsz,
Majd a csúcson otthagyod

Szenvedélyes, mint egy hűvös árnyék…
Egy darab fal…
Esküszöm, hogy akkor inkább járnék
Egy élőhalottal…
Hogy tud így a jégbe fagyni
Egy ilyen csinos legény?
Hát ezt nem szabadna hagyni!
Csak ha impotens szegény…
De ha egy fej
Mondjuk ma éjjel
Felszed és egy óra múlva lelécel,
Az buggyant…
Akkor ő egy hibbant…
Akkor ő egy lelkiismeretlen,
Elviselhetetlen,
Komplett őrült és kész! 

Zizi ez a pasi, úgyhogy oda se nézz!

Címkék: dalszöveg company

süti beállítások módosítása